Vendégséges hétvége

Kriszta és Ádi jó barátaink, Darwin a kutyájuk pedig azon ritka kutyák egyike, aki belopta magát Luna szívébe és örök barátságot kötöttek. Ők így hármasban jöttek hozzánk el, hogy megnézzék kis otthonunkat végre és együtt legyünk kicsit.

Szombat délután érkeztek, és a tanya körbemutogatása után, amíg a fiúk fákat pakoltak, mi lányok és a két border kimentünk sétálni, meg fotózkodni. Kora este ugyanezt megismételtük, de akkor már kötőféken Omárt is kihoztuk magunkkal, hogy hadd harapjon egy kicsit frissebb füvet is. Gyönyörű naplemente, csodaszép színek, elégedetten rohangáló kutyák voltak a társaink. Nem is álltuk meg, hogy néhány iszonyúan giccses fényképet ne készítsünk. :)

Vacsorára pásztortarhonyát készítettünk, természetesen bográcsban. Közben délután megérkeztek hozzánk a kútfúrók is, hogy egy mélyebb kutat fúrjanak, és ne legyen olyan zavaros, sárga és vasas a vizünk. Becsületükre legyen mondva, körülbelül délután 4-től este 10-ig rendületlenül tették a dolgukat, ám 70 m mélyen sem találtak sajnos vizet. :( Pár nap múlva valamikor újra megpróbálják távolabb, de sajnos ennek a próbafúrásnak is meg lesz az ára. Reméljük, hogy ha arrébb mennek, akkor még 70 m-ig sem kell lefúrniuk a megfelelő vízért.

A vasárnapi program pedig egyrészt hát a józanodásé volt a főszerep, másrészt Tücsöké, akit könyörtelenül megnyírtunk. Ráfért már, a 9 éves bundáért nem volt kár, ráadásul ugyan az időjárást nem ezt tükrözi, de nyáron kánikula lesz, a kisöregnek meg így talán könnyebb lesz elviselnie a nagy hőséget, illetve talán megszűnik kullancsbuszként üzemelni. Mit mondjak? Nem lett szép. Mármint nem a nyírás, abból kihozta Kriszta a lehető legtöbbet, amennyire a kutya engedte, de csórikám eddig se volt egy díjnyertes darab, most meg aztán pláne nem. :D