2014. május 26., hétfő

Hazai kézművesek #4

ColorFunDogs egyedi kutyás felszerelések

1.) Kérlek, mutasd be pár mondatban azt amit csinálsz!
Trendi, vidám, ugyanakkor jól használható kutya nyakörvek, pórázok, hámok, játékok és egyéb termékek kerülnek ki a ColorFunDogs műhelyéből. Saját igényekre, akár kifejezetten vad összeállításokban. Szeretjük, ha valaki bevállalós, azok a kedvenceink. Alapvetően kutyás termékeket készítünk, de hamarosan szeretnénk a lovasokat és a cicásokat is meghódítani. Úgy gondoljuk az ő felszereléseik között is van olyan, ami amellett, hogy jól használható és strapabíró, lehet színes és vidám.
Küldetésünk megmutatni mindenkinek, hogy a használhatóság nem megy az esztétika rovására. Valamint, hogy elérhető áron bárkinek lehet „igazán saját” cucca!

2.) Mióta foglalkozol ezzel/hogyan kezdtél bele?
Elsőre egy hám született, ami a mai napig megvan. Egy német cég által készített ajándék hám lett kicsi. Ebből jött az ötlet, hogy elkészüljön nagyobb méretben. A különböző hazai boltokban fellelhető anyagokból lett megvarrva egy megfelelő méretű, ami nagy sikert aratott a kutyás ismerősök között. Egyre többen szerettek volna ilyet saját részükre. Az elkészült hámok számával arányosan nőtt a tapasztalat, mint az elkészítés, mint az anyagválasztás terén. Be kellett látni, hogy sokáig a növekvő igények miatt már nem lehet egy személynek végezni a készítést és értékesítést. A ColorFunDogs 2013 őszén lépett növekedési pályára, ekkor egyesült az értékesítést végző EC&C Kft-vel.

3.) Mennyire tölti ki a mindennapjaidat?
Mostanában teljesen ez tölti ki. Készülnek a befutó egyedi megrendelések, valamint elég sok terv van alakulóban a CFD háza táján; de ehhez dolgozni kell. Ha az ember szereti amit csinál, gyakran azt veszi észre, hogy elfelejtett enni, vagy már éjfél van, és aludni is kéne. Ezek gyakran megesnek velünk. Emellett kutyázunk, edzünk, versenyekre járunk.

4.) Mi az, ami kiemel téged a többi hasonló vállalkozás közül? Mitől különleges az, amit te csinálsz?
Elsőre talán az anyagok változatossága, színessége. Azt vesszük észre, hogy a CFD sokkal bátrabban használja a színek, a hasonló készítők mellett. Valamint nálunk minden béléssel készül, (ha csak nem kérik külön, hogy ne tegyünk rá.) ami amellett, hogy kényelmessé teszi
a viseletét, póráz fogását, még egy plusz színt adhat a szetthez. Itt oszlatnánk el egy cuki tévhitet. Nem, a kutyáknak nincs melege a béléses nyakörvben, hiszen nagyon kicsi felületen érintkezik. Emellett pedig nem is szorosan a nyakukra szorulva hordják őket. 
Másik különbség, hogy nagyon fontosnak tartjuk a strapabíróságot, használhatóságot. Csak ezután jöhet a színesség, forma. Csak olyan anyagot használunk, ami ezeknek a feltételeknek megfelel. Ezért is bátran vállaljuk a teljes élettartam garanciát: Ha valakinél tőlünk eredő gond lenne a felszereléssel, javítjuk, cseréljük. Valamint ha gond adódik egy anyaggal, akkor azt tovább nem használjuk. Járt már így fakuló textil és kikopó szalag is.

5.) Mit tartasz az eddigi legnagyobb sikerednek, mire vagy igazán büszke?
Legnagyobb sikerünk az elégedett és visszatérő vásárlók száma, akik szerencsére egyre többen vannak.  Azt tartjuk a legnagyobb reklámnak, ha termékünket az egyik kutyás ajánlja egy másiknak. Vagy ha meglátva valaki szettjét megkérdezi, hogy honnét van. 
Jövőbeni terveinkhez tartozik, de most eláruljuk neked, hogy a CFD csinálja a 2014-es Agility Európa Open promóciós sátrát. Nálunk lehet majd megvásárolni az adott rendezvény lógójával ellátott pórázokat, kulcstartókat, ajándéktárgyakat. Természetesen a ColorFunDogs termékei mellett. Ez nagy feladat, de reméljük, hogy megfelelünk a kihívásnak. Ezt a rendezvényt minden évben más országban rendezik meg, 6-700 kutya részvételével. Idei évben Magyarországon lesz, 2014. július 24-27 között, Taszáron.
CFD kötőfék lovak részére
6.) Kik a célközönséged? Kik keresnek meg általában?
Akik szeretik a színeket, szeretnének egy kis egyediséget, vidámságot vinni a mindennapi sétáikba, közös programjukba, sportjukba. Emellett fontos nekik, hogy strapabíró, erős felszerelésük legyen, ami megfelel az saját igényeiknek. Mindenféle új ötletet, elképzelést szívesen fogadunk, és próbáljuk CFD módra továbbfejleszteni, megvalósítani.

7.) Hogyan léphetnek kapcsolatba veled az érdeklődők?
Facebook oldalunkon folyamatosan elérhetőek friss híreink, ötletek. Honlapunkon pedig megtalálhatóak a választható anyagok, a hasznos információkat és inspirációkat, hasznos tippeket tartalmazó blogunk, valamint boltunk. Itt akár azonnal megvásárolhatóak az elkészült termékek, vagy elküldhetik egyedi rendelésüket.
Honlap: http://www.colorfundogs.hu


Előzmények: KreAlma | PrinceHouse | Sibu Granada

2014. május 18., vasárnap

2014.05.18.

Végre kisütött a Nap, kezd felszáradni minden. Mondjuk ez homokon extra gyorsan történik, de az elmúlt napok esőzései még nálunk is produkált itt-ott sáros részeket, de már ezek is kezdenek apadni. Szerencsésen túlélte minden a veteményesben, nem rohadt be semmi, a répa és a cékla úgy megindultak, mind a bolondgombák. Két koktélparadicsom tőn már megjelentek a kis paradicsomok, a többi virágzik becsülettel, és végre kidugta a fejét a másodvetésű retek és dughagyma is. Tegnap még nem bírtam ellenállni, és a piacon vettem 12 tő tépősalátát is, azokat ma szépen kiültettem, csak nagyon oda kell majd figyelnem, mert elég sok csigát látok már a vetemények körül ólálkodni. Ezeket folyamatosan szedem össze, aztán majd ha esetleg még többen lesznek, akkor egybegyűjtöm őket egy vödörbe és teleportálom a bagázst az erdőbe. ha nagyon vissza akarnának jönni, őszre talán ide is érnek, akkor meg már felőlem jöhetnek. :D
Hátul a mulcsolt ágyásokban vannak a paradicsomok,
egy kis eper és kovászolni való uborka, jobb hátul pedig a tépősaláták,
illetve rebarbara.
Elöl balról: rainbow sárgarépa, cékla, paprika, vöröshagyma,
és a képről jobbra lelóg a másodvetésű retek és a cukkiniágyás.
Édes a pihenés "a Paradicsomban". :)
Kis megjegyzés a mulcsolással kapcsolatban: két ágyásról visszaszedtem a takarást, teljesen feleslegesnek bizonyult ugyanis a szalmatakaró. Annyira tele van még mindig tarackkal és most már vaddohánnyal is, hogy mit sem érdekli őket a mulcs, remekül átverekedték magukat rajta. A szalmaréteg miatt viszont nem tudnám kapálni, úgyhogy végül felszedtem és a többi ágyáson lévő mulcsra terítettem el a felesleget. Tudom, hogy elsősorban a vízmegkötés és a gyors párolgás megakadályozására van ez a technika, de alapvetően felgazosodást is kéne valamennyire gátolnia. És azt is tudom, hogy ha csak tavasszal szántattuk fel ezt a szűz területet, még nem kell csodákat várni, és majd inkább jövőre lesz ennek eredménye, főleg, ha ősszel újra beszántatjuk, meg egy kis trágyával is feljavítjuk, majd fóliával letakarjuk, de azért na. :)
Eső után, eső előtt
Azt hiszem, azt még nem újságoltam, hogy amikor 2 hete itt volt kis családom látogatóban, a csapat dolgosabbik fele nekiesett szétszedni végre a górét! Költözés óta sokat agyaltunk rajta, hogy mi legyen a sorsa, mert ugyan tök jó, hogy az embernek van egy góréja, de ha az akadályozza a házból való kilátást, akkor az már annyira nem funny. Ezért az az ítélet született, hogy ha normálisan szét lehet szedni, akkor hátul újra összerakjuk. Nos, ahogy nekiláttak a fiúk, elkezdett darabokra esni gyakorlatilag, úgyhogy volt góré, nincs góré. Még a fő oszlopok és a tetőszerkezet áll, mert az alapja le van valahogy betonozva, és ehhez majd traktoros segítségre lesz szükség, de már így is ezerszer többet lehet a konyhából a kapura látni. Ha pedig még a váz is eltűnik innen, sokkal rendezettebb lesz az összkép.

2014. május 15., csütörtök

Májusi eső aranyat ér?

Remélem, ugyanis ha nem jön be a mondás, akkor a két napja tartó égszakadás ki fogja rothasztani a répát, céklát, epret, uborkát, és a többi zöldséget, ami már a szabadföldben van. A fűszerkertemet hiába kerítettem el, valamelyik égetnivalóan rossz kutya átszakította a zsinórt, és szétásta az egészet. Csak reménykedem, hogy még időben vissza tudtam szerencsétlen fűszerkéket ültetni.
A lovak cidriznek, de ezt jóízű legelgetéssel álcázzák, csak amikor közel megyek hozzájuk, akkor látom, hogy Dabra reszket, úgyhogy időnként kimegyek és áttörlöm őket polártakaróval. Sajnos rosszul jött ki, hogy az istállóba nem tudjuk őket bevinni, mert ott most csibeovi működik, de valamennyire igyekeznek szél-és esővédett helyeket találni a bokrok, fák között.
Mi meg végül tegnap este begyújtottunk és azóta is fűtünk, mert megint lehűlt 15 fokosra a ház, úgyhogy bár nagyon keményeknek tartjuk magunkat, a valóság az, hogy papírkutyák vagyunk. :)

2014. május 12., hétfő

2014.05.12.

A csikó születése óta nem írtam róluk, pedig sokat változott és formásodott az elmúlt két hétben. Most már összebarátkozott Omárral is, aki ugyan feltűnően értetlenkedik, hogy nem igazán emlékszik, hogy herélt létére mikor produkált kiscsikót Dabrának, de aztán ezt a gondolatot egy jóízű prüszköléssel elengedi általában. Az elején nem volt ám ilyen nagy a barátság, de a kis Houdini egyik éjjel valahogy kibalettozta magát a karámból, és akkor nem csak az anyja toporzékolt pánikszerűen, hanem Omár is, és azóta az eset óta valahogy összekovácsolódtak, és az anyatigris is rájött, hogy ő nem olyan ló, akitől féltenie kéne a gyerekét.

Sajnos nem ez a helyzet velünk, ugyanis csak az első pár napban volt nyugalom, és az az időszak, amikor büntetlenül lehet a csikó gyömöszölni, simogatni, köddé vált. A kiegyensúlyozott lovam helyét most egy agresszív sárkány vette át, úgyhogy egy ideje inkább nem bolygatjuk a pofonos ládát. Viszont hamarosan újra elő kell vennem őkelmét, és az sem járja, hogy a csikót nem engedi a közelünkbe, mert így jó eséllyel elvadítja, szóval a csikóra is rá kéne varázsolni alkalmanként egy kötőféket, megtanítani a vezetgetésre, satöbbi. Egyelőre viszont főleg Omárral kezdtünk el ismét foglalkozni, ugyanis egy hónap múlva indul vele Krisz Hortobágyra, a Nyeregszemle idei helyszínére, és a 200 km-es túrára kondiba kell hozni a kisöreget. Azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a túra elejére a tanyából kiinduló, kb. 5-6-7 km-es rövid terepecske útvonalat egy szusszra le tudja nyomni lendületes ügetésben. Ha ez megvan, akkor azt gondolom, hogy a sok lépéssel, laza ügetésekkel, és frissítő vágtaszakaszokkal tűzdelt 5 napos túranem fog neki gondot okozni (úgy ráadásul, hogy a 3 évvel ezelőtti erdélyi túrára még kisebb kondival indult útnak, és ott pedig 800 km-ről volt szó). Tegnap egy kellemes kis terepet mentem vele, lecsekkoltam a környék vadon növő bodzabokrait, hogy honnan hozhatnék még szörp alapanyagot (persze estére egy akkora felhőszakadás zúdult ránk, hogy egy szem virágpor nem sok, annyi nem maradt a virágokon, úgyhogy nem látom értelmét leszedni), kis legelést is beiktattunk, találkoztunk a legelőre kicsapott marhákkal is; ma pedig egy kellemes pályamunka volt soron. Sikerült olyan nyugisan letudni a lovazást, hogy még heveder helyen sem izzadt meg.

Ez a videó a tegnapi terepen készült. :)

2014. május 11., vasárnap

Kerti napló: Az első retek

Tavaly még a palántázáson sem sikerült a retekkel túljutni, ám idén olyannyira összejött, hogy ma megkóstolhattuk az elsőket belőle. Még pár napot lehetne hagyni a földben, hogy még nagyobb legyen, de isteni finom volt, hibátlan, nem fás. Ma vetettem újabb 2 sort belőle, de most már szabadföldbe, hogy legyen bőséggel, mert nagyon szeretjük!
Egyedül a hangyákkal kezdünk hadilábon állni, akik terített asztalnak tekintik a veteményest. Eddig a szelídebb gyilkos szerepét öltöttem fel, mert volt, amikor lelocsoltam őket (túlélték), volt, amikor búzadarát szórtam ki, mert nagyon naivan elhittem, hogy ha majd azokat becipelik a hangyabolyba és megeszik, beléjük duzzad a dara, és majd jól meghalnak (túlélték vagy nem is érdekelte őket a dara). A sütőporral már meg se próbálkozom, jön a hangyairtó, amit megpróbálunk minél messzebb az ágyásoktól elszórni. Nem a legideálisabb megoldás, de nem szeretnénk osztozkodni velük a zöldségeken.

2014. május 8., csütörtök

Bodzaszörp szezon

Igen-igen, tudom, hogy a net most tele van bodza receptekkel, de hát mit tegyünk, itt van a szezonja. Itthon, a tanyán legalább 5 bodzabokor van, és minekutána most 2 napig nem esett egy szem eső sem, ami kimoshatta volna a szörp lényegét, vagyis a virágport a virágokból, délután felkaptam egy rekeszt, meg egy ollót, és  nekiálltam megkeresni a bokrokon a már kinyílt virágú bodzatányérokat. Nagyjából fele-fele arányban vannak a még bimbós és a már kinyíltak, úgyhogy ami már jó volt, azt leszedtem, de ahogy elnéztem, még jövőhéten kétszer ennyi mennyiséget tudok szüretelni, hacsak valami tartós esős időszak ezt a tervemet keresztül nem húzza.
Anyu receptjét akartam követni, de aztán végül szemre és kóstolgatásra adtam hozzá mindent. Este szépen odakucorodtam az előtérben a konyhaasztalhoz, levágtam a virágok alól a szárat (az egészen vékony, rövid kis száracskát rajta hagytam, ahhoz nem lett volna idegrendszerem), és beledobáltam egy nagy, 5 literes befőttes üvegbe őket - nyáron Krisztián ebben készíti mindig a kovászos uborkát -, majd 3 citromot alapos megmosás után felkarikáztam és rádobtam, majd az egészet felöntöttem vízzel. Hogy mennyi virág lehetett, azt nem tudom, de olyan 50 tányérka biztosan. Reggelig hagytam ázni.
Másnap olyan 1,5 kiló cukrot kimértem, egy kevés vízzel felöntöttem, és a tűzhelyen csak addig melegítettem, amíg a cukor el nem olvadt. Nem adtam hozzá sok vizet, mert nem hígítani akartam az üvegben várakozó citromos, bodzás lét, csak nem akartam, hogy napokig kavargatni kelljen a hideg vízben a cukrot, hogy feloldódjon. Amikor a cukor elolvadt, a lábas fölé kötöztem egy textilpelenkára hajazó anyagot, és azon át szűrtem hozzá a cukoroldathoz az üveg tartalmát. A végén hátramaradó bodzavirágokat és a citromkarikákat még kézzel alaposan kinyomkodtam. 1 zacskó (5 dkg) citromsav került még bele, aztán kicsit összemelegítettem az egészet, kóstolás után még korrigáltam, hogy ne legyen olyan durva citromíze, és végül üvegekbe töltöttem (Krisz nagy sóhajjal mondott le a pálinkás üvegeiről, de végül meggyőztem, hogy a bodzaszörp is lesz olyan finom, mint a pálinkái). Rá a kupak, fejjel lefelé fordítás, és most holnapig a paplanok között dunsztolódnak, hűlnek. Összesen 3 liter körül jött ki a végére.
Egy kis adag kimaradt a palackozásból, úgyhogy már meg is tudtam kóstolni. Hát, mi tagadás, bodzaszörp íze lett. :) Jövő hétre kinyílnak a még bimbós virágok is a bokrokon, úgyhogy gondolkozhatok, honnan szerezzek még üvegeket a további szörpkészítéshez.

2014. május 5., hétfő

Kerti napló: 2014.05.05.

Lassacskán teljesen kezd veteményes formát ölteni a kertünk, bár még bőséggel van kiültetni való, meg kapálni való, meg még oszlopokat kell állítani a paradicsomágyások végébe, hogy ne kelljen mindent karózni, hanem majd szépen madzagra fogjuk felfuttatni, amit lehet.

Írtam már, hogy a kecskeméti piacon rátaláltunk a kedvenc palántaárusunkra, úgyhogy még most szombaton is elugrottunk hozzá, mert egyrészt fűszernövényből sosem elég, másrészt meg most már volt kint nála szép nagy san marzano palánta is, amikből elhoztam tizet. Az általam magról neveltek még megvannak, és _mintha_ mára kicsit nagyobbnak látnám őket, mint pénteken, de nem szeretném, ha valami miatt ezek besülnének, és anyu san marzano nélkül maradna. Kicsit vacillálok, mert a következő három napra ugyan nap közbenre 20 fokokat ígér a meteorológia, de éjszakára 3-4-5 fokokat, ami szerintem nagyon nem tenne nekik jót, de nem tudom, jó ötlet-e még további 3 napot kiültetlenül hagyni őket. Ezek már akkorák, hogy a pillepalackot nem tudom ráhúzni, viszont ilyen fátyolfóliát se tudok most beszerezni.

A múlt héten próbából kiültetett Mobil paradicsomok, amik palackos védelmet kaptak a fejük fölé, láthatóan még nem sínylették meg a költözést, és az esőzéssel is szerencsénk volt, így nem kellett locsolni. Bár ez sem okozna különösebb gondot egyrészt a fúrt kút miatt, másrészt a 3 esőgyűjtő miatt, ami van itthon. Az egyik közel 1 köbméteres, a másik két hordó együtt pedig szerintem kitesz fél köbmétert.

 Jelenleg a veteményes lakói: paradicsom - Mobil, Cucciferno, Kecskeméti Jubileum, kiültetésre vár a San Marzano; paprika, hónapos retek, sonkahagyma, kétszínű cékla, rainbow sárgarépa, Black Beauty cukkini (piacon vettem, de 1 hete vetettem el magot is palántázni, és már hatalmasat nőttek, de azok még kiültetésre várnak), kovászos uborkának való, rebarbara, eper.
Még biztos csinálok helyet további retkeknek, illetve sonkahagymának, és a piacon vettünk gyönyörű szép sárga büdöskéket is, ezek a fonalférgek elleni védekezésben fognak szerepet játszani, csak már ki kéne ültetni azokat is. :) Új szerzeményeink a rukkola saláta, a perui földicseresznye,a balkondinnye, a goji, a lila- és a bokor bazsalikom, és félek, hogy itt még nem fogunk megállni. :D
A hét legfontosabb teendője viszont az összes paradicsom kiültetése, de azt hiszem várok vele pár napot, félek a hűvös éjszakáktól.