Jó is - rossz is

Késő este megjött az éltető eső. Viszont egy életet el is vitt, az egyik csirkénk kimúlt. Kedves Mihály, vagy még esetleg akinek van ötlete: lehet tudni esetleg, mi vitte el? Reggel csak annyi tűnt fel, hogy nem jött oda enni, mint a többiek, hanem a vizes tál mellett gubbasztott, a fal felé fordulva. este ugyanígy találtam, bár amikor szórtam elé egy marék kukoricát, mintha próbált volna belőle csipegetni, de nem ment arrébb. Most későn kimentünk újra megnézni, akkor már valami fehér váladék jött a szájából, el volt borulva. Kivittük a többiek közül, de a szín alatt már 5 perce se volt hátra. Nekem olyan volt, mint ha a tüdejéből jött volna fel a folyadék, és abba fulladt volna bele... Megkérdeztük az embert, akitől vettük, ő még arra gyanakszik, hogy mivel ketreces tartásban voltak és nagyon intenzíven tojatták őket, hogy mostanra begyulladt a tojójárat és az ment rajta végig esetleg. Vagy az is előfordulhat, hogy a készülő vihar elől bementek a darazsak, és talán véletlenül felcsípett egyet  földről.

Na, de hogy ne csak kesernyés hírek legyenek ebben a posztban, el szeretnék dicsekedni vele, hogy tegnap legalább fél év kihagyás után újra felültem Omárra edzeni. Még ősszel voltam kint vele terepen, meg Krisz is párszor ült rajta, de kifejezetten edzeni már nem is emlékszem, mikor sikerült. És ismét meg kell állapítanom, hogy ez a ló egy ZSENI! Ennyi kihagyás után szerintem fantasztikusabbat dolgoztunk együtt, mint legutoljára, amikor meg kifejezetten kondiban volt a teste is és az agya is.
Már megvan a tanyán a pályának a helye az egyik karámban, szerencsére ott csak gaz van és homok, így semmi értékes legelnivalót nem járunk ki, elég nagy ahhoz, hogy pár vágtaugrást egyenesen is lehessen haladni, és a rövid falon sem kell hajtűkanyart venni. Plusz van egy hatalmas oszlop is a területen, ahova télen ha jól viselkedem, kapok egy szuper világítást, hogy ne kukk sötétben kelljen lovagolni.

Először csak futószáraztam Omárt, gondoltam, hogy ha van benne némi gőz, akkor azt inkább így engedje ki. Soha nincs egy rossz mozdulata sem, de nem szeretem, amikor nyeregből kell ezt lemeccsezni. A lónak is jó, ha kicsit szabadabban kiadhatja magából az energiát.
Nos, úgy ment, mint a nagykönyvben: elengedett lépés, rugalmas ügetés, és egyenletes tempójú vágta, egyre lejjebb rakott fejjel, lazán. Gyönyörködtem a látványban.
Aztán felültem, kicsit lépegettünk, majd elkezdtem lazítani. Lassan dolgoztam vele, mert szeretném, ha újra jól kiépüljenek a hátizmai, a nyakizmai, és még csak véletlenül sem szeretném, hogy ha meghúzódna neki itt-ott, ráadásul agyilag is maximálisan rám figyelt, nem volt értelme a különösebb korrigálásoknak.
Ügetésben is nagyon szuper volt, de vágtában meg már az első körtől kezdve olyan szépen, elengedetten ment előre, hogy egy igazi élménylovaglás volt. Nem is kértem ettől többet nála így elsőre, ez így volt tökéletes.
Ma meg annyira lógott az eső lába, hogy csak futószárazni vittem ki, nyereg nélkül, hogy ha a nyakunkba szakadna az ég, ne ázzon el minden. Úgy tűnik, sikerült egy tanítványt is "szerezni", hétvégén jön a hölgy hozzánk, úgyhogy Omár most már megmutathatja oktatólói vénáját is. :)
Ha minden igaz, sikerült róla feltöltenem a mai videót, ami itt, lejjebb látható.