... amit bizony júniusban kell elkészíteni. Pontosabban összeállítani, és aztán pont karácsonyra érik meg és készül el a hónapok során.
Bevallom, már 3 évvel ezelőtt is volt diólikőr-készítési próbálkozásom, de nem szépítem a dolgot, úgy megfeledkeztem róla 2 évre, hogy mikor véletlenül felbukkant, először fel se ismertem, hogy mit tartalmazhat az üveg (mi mást, mint két évig ázott zölddiót, fahéjrudat és társait). :D
Mivel idén időben is szedtem le a diókat, és meg sem feledkeztem a finomságról, így a mai napon, mintegy 6 hónapnyi áztatás és pihentetés után leszűrtem és szétpalackoztam. Ja, és megkóstoltam. Aztán pedig elégedetten megveregettem a vállam. :D Ezért aztán álljon itt a receptje.
 |
| Frissen összeállítva. |
Szent Iván éjszakája előtt, június folyamán szedjük meg a diófát! Fontos, hogy belül még puha, nem csontosodásnak induló legyen a termés.
Hozzávalók:
30-40 db és/vagy 1 kg zölddió
60 dkg cukor
3 fahéjrúd
fél csomag szegfűszeg
1 kiskanál ánizs
2 l vodka (vagy pálinka)
Egy 5 literes befőttesüvegbe raktam a diókat, a kisebb szeműeket félbe, a nagyobbakat négybe vágva, beleszórtam a kristálycukrot, és a fűszereket, végül az alkoholt. Jó erősen rászorítottam az üveg tetejét, összeráztam. Ezután a következő 3 napban naponta 1x átrázogattam, majd decemberig heti -kétheti rendszerességgel 1x.
Amikor letelik a 6 hónap, sűrű szűrőn átszűrve palackokba töltjük az elkészült diólikőrt. Ha kóstolás után még túl kesernyésnek érezzük, érdemes nádcukorból karamellizált szirupot főzni, és azt még hozzákeverni, de ennek a mennyisége már abszolút likőr és ízlésfüggő.
 |
| A kész diólikőr. |
