2013. május 15., szerda

Kis színesek

Kissé lemaradtam a rendszeres írással, de igazából nagyon nagy újdonságok (még) nincsenek. Amik meg még csak hamarosan következnek, azokról majd akkor írok, ha már aktuálisak úgy igazán :)

Sokat esett hál Istennek az eső az utóbbi napokban, de épp ezért még a palántákat sem tudtuk elültetni (oké, papírkutyák vagyunk... ez van). Végül amiket magról próbáltunk meg kinevelni, azok csúfos kudarcot vallottak, úgyhogy a piacon vettünk paradicsomot, paprikát és cukkinit. Sose gondoltam volna, hogy én valaha is megszeretem a cukkinit, de mióta édesanyám fasírtot készített belőle, azóta a szerelmese vagyok, még rántott formában is.
Valamint Elenától, aki lovagolni jött hozzám a hétvégén, volt olyan aranyos, hogy egy hatalmas kosár fűszernövénnyel lepett meg. Szebbnél szebb levendulák, menták, citromfüvek fogják nap végére ékesíteni a ház előtti részt, mert most már végre jut egy kis időm rá, hogy elültessem őket. Sajnos úgy tűnik, hogy Csutak miatt semmit sem szabad elöl hagyni, így az a tervünk is füstbe ment, hogy a fűszernövényeket a ház elé/mellé ültessük a földbe. Marad hát a hatalmas cserepekbe való rakás.
Lunával egyébként már kezd rendeződni a helyzetük, tegnap este már majdhogynem játszottak is, úgyhogy szerintem hamarosan nagyon jóban lesznek, amint Luna rájön, hogy ez a nagy mafla csak játszani akar vele, és nem az életére törni. :)

A kiskutyákből is még van nálunk 4, aki gazdit keres. Végül az egy helyett 2 csöppséget tartunk meg. Történt ugyanis, hogy az egyik kisebbik szukácska észrevétlenül úgy belopta magát a szívembe, hogy egyszerűen a gondolattól is elszomorodtam, hogy egyszer el kell tőle köszönnöm. Így az én egyetlen, drága, vajszívű uram meghozta a döntést: maradhat. Mivel állandóan csak Pöttömnek, vagy Pöttöm Pannának hívtam, így az ő neve Panna lett véglegesen.

Jut eszembe! Múlt héten sort kerítettem rá, hogy az összes saját kutyánknak beadtam az ún. "Nincs Kullancs!" nevű homeopátiás keveréket, amit Patadokitól rendeltem. Csutakból az első napján rögtön 5 kullancsot szedtem ki, így nem akartam kockáztatni egy lehetséges babéziát, szóval megkapták a cseppeket. Nem akarom elkiabálni, de úgy tűnik, hogy tényleg működik. Lunánál ezt nem tudom 100%-osan lemérni, mert rajta ott van a Foresto nyakörv is. Viszont ez utóbbival is nagyon elégedett vagyok, hiszen mióta rajta van, őbenne egy darabot sem találtam, ami nagyon nagy szó. Folyamatosan figyelem a kutyákat, ha ténylegesen hat, és 1 hónapig nem lesz kullancsgondunk, akkor rendszeresítjük a használatát, és Omár is fog belőle kapni, ugyanis nem csak kutyák, de lovak is kaphatják!

És végül hadd mutassak pár fotót, amik az utóbbi napokban készültek. :)
 

 



3 megjegyzés:

Zóra írta...

Szia!
Nemrég találtam a blogodra, és egyből igyekeztem visszaolvasni. Nagyon tetszik az, hogy megvalósítjátok az álmotokat, és rettentő szimpatikus a hozzáállásod, hogy a tanyasi élet, az önfenntartás irányába próbáltok meg haladni. Nagyon örülök, hogy idetévedtem! :)

Hungrianfarmlife írta...

Én pedig nagyon örülök, hogy itt vagy! Köszönöm a kedves szavakat! :)

Moha írta...

Olvaslak a kezdetektől, és nagyon szurkolok, hogy minden álmotok valósággá váljon! Remekül írsz, jó olvasni:)