Elkészítettem a négy évszakos fotósorozat harmadik részét is. Ebben a bejegyzésemben mutattam, hogy mennyire más a tanya tavasszal és nyáron, de most hozzácsatoltam az őszi arcát is. A fotók szinte napra pontosan 3 havonta készülnek, és ezért nem akartam várni addig, amíg a fák levelei is teljesen elkezdenek sárgulni, barnulni.
A középső udvar, lényegi változás nem történt. |
A hátsó karámban jól kitaposták a lovak a legelni valót, ezt, hogyha lesz lehetőségünk, bevetjük legelőkeverékkel. |
A veteményesnek leáldozott, és a helyét a szénabálák foglalták el. Jövőre a kert is máshol lesz. |
Az udvar is szépen tartja magát, a fű sincs már kiégve, és újra próbál kinőni ott, ahol a vízvezetéknek árkot ástunk. |
A tűzrakóhelyről is fedél alá került a kerti bútor, és most az előtérben tesz jó szolgálatot nekünk. Nagyon sötét volt az eredeti étkezőnk, és nyáron a hűvössége is nagyon jól esett, de most, hogy az ottani sparheltben fűtünk, nem olyan élvezetes ott enni, így hát most itt szoktunk reggelizni és vacsorázni. :) Világos is, és rálátunk az udvarra. Jókat szoktunk nevetni, ahogy a macskák észrevesznek minket az ablak túloldalán és mindent elkövetnek, hogy valahogy be tudjanak hozzánk jönni.
A fűszernövények is már bekerültek, hogy az éjszakai fagy ne tegyek őket tönkre, valamint a nyáron eltett lekvárok, szószok, csalamádék is szépen katonásan várják, hogy egymás után felbontogassuk őket. Egy baracklekvár és egy csalamádé már el is fogyott, mindkettő nagyon finom volt, úgyhogy nagyon büszke voltam magamra. :D
A fűszernövények is már bekerültek, hogy az éjszakai fagy ne tegyek őket tönkre, valamint a nyáron eltett lekvárok, szószok, csalamádék is szépen katonásan várják, hogy egymás után felbontogassuk őket. Egy baracklekvár és egy csalamádé már el is fogyott, mindkettő nagyon finom volt, úgyhogy nagyon büszke voltam magamra. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése