Az elmúlt napok a szorgoskodásról és a régóta halogatott dolgok elvégzéséről szóltak. Rengeteg mennyiségű falevelet gereblyéztünk össze, amit a 3 eper-, 1 dió-, és megannyi akácfa hullajtott el az ősz folyamán. Abszolút ellene vagyunk az avarégetésnek, viszont a kullancsoknak sem akarunk telelőhelyet biztosítani, úgyhogy egész egyszerűen csak széthordtuk a tanya legtávolabbi pontjába, ahol már egyáltalán nem járkálunk. Ott szépen lebomlik majd magától.
Kaptak a malacok ólat végre, hogy a rossz időben legyen hova visszahúzódniuk. Nyáron ezzel nem volt gond, mert a bokrok aljára kényelmesen befészkelték magukat a meleg ellen, de most már egyre sürgetőbbé vált a dolog, úgyhogy egyik délután Krisz lerakott négy akácoszlopot, három oldalt feldeszkázta, majd a tetejére palát csavarozott. Nagyon pöpec lett, csak még a disznók nem avatták fel, de gondolom, hogy ha elkezdenek cidrizni, akkor majd jól fog esni nekik a beszalmázott kuckó.
Én pedig végre túlestem az ablakpucoláson is. Nagyon utálatos házimunkának tartom, de egyszerűen most már muszáj volt nekilátni, úgyhogy kívül-belül minden ablakot lesuvickoltam. A legszívósabb meló persze a bejárati ajtóval volt, a 9 üvegbetétjével, de most már legalább normálisan ki lehet látni . :D És ha már a nemszeretem dolgok napját tartottuk, elkezdtem a festésből hátrahagyott festékfoltokat eltávolítani az ajtófélfákról, s miközben súroltam, áztattam, megint súroltam, mantráztam magamban, hogy ha legközelebb festésre kerül a sor, minimum takarószalaggal letakarom az éleket, de ha ennek ellenére is festékes lesz valami a falon kívül, akkor azt még frissiben letörlöm és így nem leszek a magam ellensége.
Jutott még a mai napra slag ragasztás, életveszélyesen szétégett, a föld alól előásott kábel megszüntetése, függönymosás, portörlés, ablakpárkány igazítás. És még legalább kétszer ennyi dolgot tudnék felsorolni, amit meg kéne csinálni, de inkább nem agyalunk rajta, hanem amikor épp időnk-kedvünk engedi, akkor nekiállunk.
A beszámoló végére pedig egy kis őszi hangulatot hozok vaddohányokkal, amik ugyan iszonyatosan idegesítő és agresszív, kiirthatatlan gazok (oké-oké, a selyemfűméz ebből készül), mégis ilyenkor gyönyörűek. :)
6 megjegyzés:
szia. egy ideje csendben olvasom a blogod es tetszik : )
örülök. hogy ti nem égettek! az én fiam asztmás. az avarégetéstől mindíg befullad.
gratulalok a tanyahoz!
Kedves Betty, üdvözöllek itt! :)
Miert nem tanacsos avart egetni?
egyrészt, mert nem tökéletes az égés a magas nedvességtartalom miatt, így rengeteg káros anyag keletkezik, szén-monoxid és társai, másrészt a
komposztálás során az értékes anyagok nem égnek el, továbbá a legújabb kutatások szerint a fotoszintézis során a növények jóval több energiát tárolnak, mint az az égetésük során leadnak, de lehet, hogy erre még várni kell 20-50-100 évet, hogy közismert legyen
ha belegondolunk, hogy Giordano Bruno-t máglyán megégették olyasmiért, amit manapság minden kisiskolás tud.........
Nagyon nagy a légszennyező hatása. Idézem: Nagy mennyiségben keletkezik a fulladást okozó szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk, a benz-a-pirén.
Szép képeket készítő, szorgalmas nő vagy. Ez csak két jelző a sok pozitív közül, amit így ismeretlenül is mondhatnék rólad.
Megjegyzés küldése