2014. április 28., hétfő

Megérkezett!

Április 26-án, este nyolc órakor a világra pottyant Dabra csikója, egy gyönyörűséges kis kunfakó kanca!
Semmi jelét nem mutatta az ellésnek, így a legnagyobb meglepetésemre este a nagy kutyaugatásra mentem ki a házból, és akkor láttam meg, hogy lovam lábai előtt egy kis csomagocska bukdácsol. Rohanok be a házba, kiabálok Krisztiánnak, hogy megszületett a csikóóóóó! Közben remegő kézzel keresem a fényképezőt, a kártyát, az elemlámpát, mert bár még valamennyire világos volt, tudtam, hogy a gépnek ez már kevés lesz, meg hamar kukk sötét lesz és mi se fogunk látni tovább az orrunk hegyénél.

Szaladunk ki a karámba, de persze, ahogy közelítettünk az újdonsült édesanya és a kis jövevény felé, már egyre halkabban, lassabban mozogtunk. Még rajta volt a magzatburok, csak a feje és a vállai szabadultak ki belőle. Gyakorlatilag 10 perc alatt lezajlott az ellés, és Dabra, mire mi odaértünk, már rég talpon volt, és épp csak egy-két kaparásnyom jelezte, hogy néhányat kapálózhatott, amíg kitolta magából a kicsit.
Az első fotó Róla :)
Leguggoltunk tőlük 3 méterre és megállt az idő. Az első percekben teljesen megfeledkeztem a fényképezőgépről, egyszerűen csak néztük ezt az új kis életet, az első lélegzetvételeit, a még magzatvíztől vizes bundáját, az öntudatlan lábmozgatásokat. És Dabrát, hogy biztos minden rendben van-e, jól van-e ő is, de persze, semmi probléma nem volt, ő már ott állt a csikója fölött, és összeszagoltak. Életükben először. Beszívták egymás szuszogását, és ezzel örökre bevésték az agyukba, a lelkükbe azt az illatot. Aztán szép lassan, óvatosan elkezdte szárazra nyalogatni, de az idő gyorsan lehűlt 13-14 fokra, ezért kicsit több időre volt szükség, hogy teljesen megszáradjon a kis bundácskája.

Körülbelül fél óra múlva, a harmadik próbálkozásra fel is állt, és onnantól kezdve három órán keresztül le sem feküdt pihenni. Valamiért azonban Dabra állandóan vele szembeállt, amikor szerette volna megkeresni a cicijét, így 2 órán keresztül nem tudott szopizni. Nagyon fontos, hogy ezen az időn belül megkapja a föccstejet, mert ezután a csikó gyomorműködése megindul, és hiába issza meg a tejet, azt megemészti, és az immunerősítő anyagok nem szívódnak fel a bél falán. Úgyhogy itt úgy döntöttünk, kicsit közbeavatkozunk. Krisztián ölbe kapta a csikót, én pedig átvezettem Dabrát a benti karámba, hogy közelebb legyenek hozzánk, és elkezdtük a próbálkozást a szoptatással. Nem tudom, mennyi idő telt el, mert megszűnt az időérzékem, de olyan ötödik-hatodik próbálkozásra sikerült összehozni. Ekkorra viszont minden erő kiment a lábaiból, és úgy rogyott össze, mint egy kis rongybaba. A polár pulcsimmal törölgettem teljese szárazra, mert fázott, és amíg melegedett, újra erőre kapott, úgyhogy megint tudtuk kicsit az evést gyakorolni egészen addig, amíg Dabrának az utófájásai meg nem kezdődtek, és meg nem ellette a méhlepényt, aminek a kilógó végére előtte egy csomót kötöttem, hogy a csomó súlya által saját magát kihúzza. Hajnali 2 felé viszont a mi erőnk is elfogyott, pedig nem is mi szültünk. Legközelebb 5 órakor néztem ki rájuk, akkor a kiscsikó már saját magától szopott.
Először talpon
Másnap épp jó sok barátunkat vártuk vendégségbe, úgyhogy már élete első napján megkezdődött az emberekkel való ismerkedése, mert volt, hogy egyszerre négyen vettük körül és simogattuk, becézgettük. Nagyon kis karakán, vagány kiscsajjal van dolgunk, az anyját simán otthagyja bármikor, amitől persze kis lovam rendszeresen éveket öregszik, és alig győzi utolérni.





Neve? Az még nincs. :)

19 megjegyzés:

Éva írta...

Végigizgultam és örültem, míg olvastam az írásodat....

Lidike írta...

Gratulálok nektek és a szülőknek is a kicsikéhez, nagyon édes :) Jó időben jó helyre érkezett. Gyönyörű helyen fog lakni és nagyon jó gazdái lesznek :)

Amelie írta...

Gyönyörű élmény lehetett! Meseszép a kiscsikó! Gratulálok Nektek!

Holdgyöngy írta...

Gratulálok a kiscsikóhoz, jó volt veletek izgulni az első óráiban. Én is a nevét kérdeztem volna.

Lidike írta...

Ne haragudj, hogy itt kérdezem meg, de már idegesít, hogy nem tudom megoldani a problémát. Hogyan lehet két képet egymás mellé rakni? Már jó pár hónapja próbálkozok, a neten is kerestem, de egyszerűn nem lelem. Még egyszer bocsi :)

Mr.Kat írta...

Annyira aranyos az új jövevény. :) Örülök, hogy jól van a mama is és a baba is. A leírásodnak köszönhetően pedig olyan érzésem volt, mintha én is ott lehettem volna egy kicsit. :)))

Andrea írta...

Könnybelábadt szemmel olvastam az írásodat, és néztem a fotókat a szépséges kiscsikó megszületéséről, és Dabra csodás helytállásáról!)
Nagyon szép a kiscsikó fején az a fehér vízcsepp alakzat.
Köszönet érte, hogy megosztottad velünk!

Alma Kreatív írta...

Csak úgy tudod, hogy ha mindkét kép "kicsi" méretre van állítva (tudod, ha a szerkesztőben a kép fölé viszed az egeret, felajánlja,hogy kicsi, közepes, nagy, nagyon nagy méretű legyen-e, meg ott lehet képaláírást is betenni, satöbbi).És akkor mindkét kép kisméretű, az első kép után nyomsz egy szóközt, és egyszerűen a másik képet, ami mondjuk alatta van, az egérrel mellé húzod. :) Az én blogom szélessége úgy van megadva, hogy csak két fotó fér el egymás mellé, vagy talán állóból max. 3, de fekvőkből mindig csak kettő. :)

Alma Kreatív írta...

Igen, hatalmas élmény volt, bár annyi kulisszatitkot elárulok, hogy tegnap este, ahogy ezt a bejegyzést írtam, közben ki kellett szaladnunk, és egy órán keresztül kínlódtunk amiatt, hogy a kiscsikó kikeveredett valahogy a karámból, és a lucernásban szaladgált, az anyja meg persze megőrült. Úgyhogy most a "középső" udvarban vannak, és jó darabig ott is lesznek, mert ez az egyetlen még viszonylag csikóbiztos karám. Kár, hogy pont ez a legjobb legelhető karám, és ezt akartuk a lovaknak nyár végére hagyni, de a csikó máshogy döntött. :D

BoGyo írta...

Gratulálok Nektek! Gyönyörű ez a kis rosszcsont:)

Kálmán Kőhalmi írta...

Gratulálok, nagyon szépek vagytok! :) Csak így tovább!

Sziszó írta...

csudiszep kiscsiko, es nagyon ugyes Dabra Mami! Gratulalok! Fantasztikus elmeny lehetett. :)

Főmuci írta...

Ölég jót bőgtem amíg olvastam meg néztem a képeket :) Eszembe jutott, hogy olyan mint egy barka az ágon, meg hogy nincs még neve...hmmm...Barka? Vagy az nagyon olyan hangzású mint a Dabra? Nem tudom a lóknál mi a protokoll név választás ügyben, mindenesetre nekem tetszene... Óriási élmény lehetett, na és persze megkönnyebbülés, hogy simán ment az ügy. Gratula az egész nagy családnak! Üdv: Csilla

Főmuci írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Tselszi írta...

Gyonyoru a kiscsiko! es olyan kulonleges a homlokarol lefele futo foltocskaval! Dabraval nagyon edesek a kepeken :)
Sok oromet kivanok vele/veluk! kivancsian varom majd mi lesz a neve :)

Alma Kreatív írta...

Kösziii :)

Alma Kreatív írta...

Nagyon tetszik a Barka! Vasárnap megkérdem a gazdijától, hogy mit szólna hozzá! :)

MReni írta...

Gratulálok a csikóhoz! Gyönyörűséges, az anyukájával együtt!

Főmuci írta...

Klassz lenne pacikeresztmaminak lenni :D