Breaking news!

Jól meglepett minket az egyik japán-krédli csirkénk, ugyanis a semmiből egyszer csak két kis csibe csipogott alatta a tyúkólban, de az egész ólban nem volt előtte fészek, úgyhogy valahol észrevétlenül átvészelte a mama a 3 hét keltetési időt, és elbújtak ma az ólban. Hát, én át is teleportáltam őket az istállóba, ahol biztonságban, elzárva a többiek elől erősödhetnek, és ahol amúgy már ott van az egy hete elkotlott másik tyúkunk is. Alatta 15 tojás van, raktunk alá a nagyobb, barna tojócsirkéink tojásaiból is alá, nagyon kíváncsiak vagyunk, mi lesz a végeredmény.

Most még csak az egyik csöppséget tudtam lefotózni.

Ő az újdonsült mama.

A picik már minimum reggeli születésűek lehettek, mert teljesen száraz volt a kis tollazatuk, és amikor vittem ki nekik keményre főzött tojást, azt az anyjukat utánozva elkezdték csipegetni. Remélem, a vizet is meg fogják könnyen találni. Olyan megható őket nézegetni, és közben elborzaszt a tudat, hogy ilyen csöppségek százai kerülnek hamarosan Húsvét alkalmából családokhoz, ahol agyonnyúzzák őket, nem nekik való étellel próbálják meg etetni és végül szinte 90%-ban ugyanaz a vége: elpusztulnak a kis csöppségek. Volt olyan ismerősöm is régebben, akit kérve kértem, ne vigyen haza a gyerekinek csibét, mert nem lesz jó vége. Az őt nem érdekli, a gyerekeinek igenis látnia kell az ilyen kis állatkákat is, és ha úgy alakul, legalább a halált is látják a saját szemükkel. Ez az én akkori volt főnököm szájából jött ki, és csak az előbb említett ok miatt nem küldtem el melegebb éghajlatra.

Ő a másik kotlósunk, neki pont Húsvétra várhatóak a picik.