Van nekünk ugyebár egy másik házikónk is az udvaron, nevezetesen az idős német elhunyt bátyjáé volt ez annak idején. Mi vendégházat szeretnénk belőle varázsolni, hogy a messziről érkező barátaink kényelmesen megszállhassanak nálunk. Csupán annyi a bökkenő, hogy ha lehet, akkor még nagyobb munka előtt állunk vele mind takarításilag, mind felújításilag, mint a lakóház esetében.
Mutatok pár fotót, a jelenlegi állapotokról, de mivel csak kevés időnk van igazán haladni a házzal, így majd viszonylag apránként jönnek az újabb képek. Minden esetre legkésőbb nyár végén meg szeretnénk ünnepelni az otthonunkat egy tanya avató bulival, addigra pedig el kell készülnünk vele.
Ez volt a kiinduló állapot (többek között). Innen nem látszik a dzsuva. |
A "szavak nincsenek rá"-konyha. |
Ez pedig a kis szoba. Ennyi maradt a holmik után. |
A két szobára, ha végre teljesen kipakoljuk őket, akkor csak egy padlócsiszolás, falfestés és takarítás vár, de a konyhára és a fürdőszobára (amiről majd csak akkor merek fotót mutatni, amikor már csillog-villog) még jobban fel kell lelkileg készülnünk, mint a lakóház fürdőszobája előtt. Még nem tudom, hogy fogunk nekiállni, mert nagyjából olyan érzésem van a dologgal kapcsolatban, mint ha egy 10 emeletes ház szemétledobójába kéne bemásznom és azt kisúrolnom.
Nem volt semmi élmény egyébként egy már elhunyt - kvázi ismeretlen személy holmijai között matatni, de aztán egyre több holmi és fotó lett ismerős. Aztán rájöttünk, hogy a tulajdonosát a régi, évekkel ezelőtti haza western versenyeken nem is egyszer láttunk a nézők soraiban! Hatalmas sombrero kalapját is megtaláltuk, ami szinte védjegye volt a versenyeken való megjelenésének. Úgy rémlik, hogy az ezer éves archivált cd-im egyikén van is róla egy fotó, ha lesz rá időm, megpróbálom megkeresni.
Azt beszéltük a vendégház kapcsán, hogy nagyon jó, hogy megadatik nekünk ez a két ház, így ugyanis lehetőségünk van a két fő vonalat képviselni a tanyán belül. Azt a kettőt, ami nagyon meghatározóvá vált az életünk során: otthonunkban, a lakóházban a hagyományos magyar berendezkedést próbáljuk a már meglévő dolgainkkal összhangba hozni, míg a vendégházat megtartjuk egy igazi western házikónak, így a régi lovas képeink sem egy fiókban vagy ládában fognak porosodni, hanem a falat díszíthetik. :) Ha már tiszta lesz a házikó, alig várom, hogy a dekorálásnak és a berendezkedésnek is nekiessünk, nagyon szeretném már látni a végeredményt.
11 megjegyzés:
Érdeklődéssel figyelem a változásokat,jövök rendszeresen.Megkedveltem a blogod.Szép az a lámpa az utolsó képen.
Kedves Éva! Üdvözöllek "nálam"! :) Igen, az a lámpa nem egy rossz darab, bár sajnos közelebbről megnézve szerintem vannak benne műanyag részek is, minden esetre majd átrakjuk a nappaliba, ott talán jobban érvényesül. :)
Nekem is jó itt.:)
Emlékszel még, honnan bukkantál a blogra? Annyira meglepő minden alkalommal, hogy nem csak ismerősök, család és barátok kíváncsiak a szárnypróbálgatásainkra. :)
Annyira meglepő? - igen, valahonnan rábukkantam én is a blogodra, ajánlottam a lányomnak, akivel egy idősek vagytok. Ma már várom, mikor számolsz be új fejleményekről. Nagyon-nagyon szépek a lovas képeid, amire azt mondtad, amolyan giccses képeket készítettetek, azt mondtam, egész romantikusak. Jó kis vendégház lesz ez, látom én.
Kovtamának feltett kérdéseden én is elgondolkodtam.Nem tudom, hol találtalak meg, szerintem egy másik blogban akadtam rád,és rögtön tudtam, hogy máskor is visszajövök.Először csak kitettelek a monitorra,hogy egy kattintással gyorsan megtaláljalak újra,egy darabig szótlanul olvastalak, és visszaolvastalak.Aztán feliratkoztam, elvégeztem a szükséges adminisztrációt, és meg is szólaltam.
Tavaly akartunk egy házat venni, de anyagi és egyéb okok eltántorítottak tőle. Viszont szívesen nézem, hogy ki hogyan újít fel, rendez be egy házat, milyen örömök érik, hogyan tanulja meg azt, hogy hogyan tegye széppé az új helyen az életét.Ezért vagyok itt, meg az itteni békéért és nyugalomért.
...és a képekért is!:-)
:) "Sajnos" mostanában az igazán jó képekre nincs időm, mindig akkor van a fő tennivaló a tanyán, amikor a legszebbek a fények, de most már azért nem ártana egy újabb fotósorozattal előrukkolnom, mert amiket így a tanyán készítek megörökítés céljából, azoknak fényképészetileg nem sok értéke van, tényleg csak a dokumentálást szolgálják. Meg sokszor kényelmesebb csak a kis fényképezőgépet felkapni és kivinni. :)
Remélem, hamarosan nektek is új otthontok lesz, amit szépítgetni tudtok! :)
Hát én röviden meg velősen irom:NAGYON TETSZIK..és örülök hogy megtaláltalak..Pároddal együtt nagyon szép amit csináltok!..<3
Nagyon kedves vagy, köszönjük szépen! :)
Megjegyzés küldése