Tavaly még a palántázáson sem sikerült a retekkel túljutni, ám idén olyannyira összejött, hogy ma megkóstolhattuk az elsőket belőle. Még pár napot lehetne hagyni a földben, hogy még nagyobb legyen, de isteni finom volt, hibátlan, nem fás. Ma vetettem újabb 2 sort belőle, de most már szabadföldbe, hogy legyen bőséggel, mert nagyon szeretjük!
Egyedül a hangyákkal kezdünk hadilábon állni, akik terített asztalnak tekintik a veteményest. Eddig a szelídebb gyilkos szerepét öltöttem fel, mert volt, amikor lelocsoltam őket (túlélték), volt, amikor búzadarát szórtam ki, mert nagyon naivan elhittem, hogy ha majd azokat becipelik a hangyabolyba és megeszik, beléjük duzzad a dara, és majd jól meghalnak (túlélték vagy nem is érdekelte őket a dara). A sütőporral már meg se próbálkozom, jön a hangyairtó, amit megpróbálunk minél messzebb az ágyásoktól elszórni. Nem a legideálisabb megoldás, de nem szeretnénk osztozkodni velük a zöldségeken.
4 megjegyzés:
Hangyák ellen tuti a törpetyúk. Bolyt szétrúgni, törpe tikot rátenni oszt hagyni táplálkozni. Nálunk a retket valami megrágicsálja módszeresen. Egér, pucok vagy mi. Az asszonka ma vitt haza egy rakat retket.
É. M.
Én örülök, hogy a tyúkok még nem fedezték fel maguknak a veteményest, mert az még nincs bekerítve, és kétlem, hogy a veteményt megkímélnék, és nem kaparnák ki a kis palántákat, úgyhogy ez sajnos most nem megoldás.
Gratulálok! Tapasztalatból tudom, hogy mekkora öröm az első saját termés, na és az íze...). Hangya ügyben sajnos nem tudok semi ötletet adni.
Több kertészkedő ismerősömtől is hallottam, hogy a hangyák ellenszere a sok locsolás. Sajnos nálam is ellepték a retket.. mostantól bőségesen öntözöm őket, remélem használni fog.
Megjegyzés küldése