Nagyjából semmi bajunk nincs az évszakokkal, mindegyiknek megvan a maga szépsége, de minden télen elérkezik egy pont, amikor már egy porcikánk sem kívánja a hideget, a sötétedést és a borult égboltot. Most is így van ez, hogy amióta leesett a hó, azóta csúszkálunk a jégen, napi 3 kosár fát tuti eltüzelünk, úgyhogy ma kifejezetten vidám leettem attól, hogy már a reggeli etetéskor is hét ágra sütött a nap, és végre a hőmérő higanyszála is kezd közelíteni a nullához. Tegnap nap közben már volt 7 fok is!
A kezem a sok gépeléstől, ami a munkához szükséges, most bemondta az unalmast, borogatnom és pihentetnem kell (kéne...), úgyhogy most két feliratozás között beiktattam egy órácska szünetet. Ez alatt kimentem a leendő kert helyére sokadjára, újra elképzeltem magam elé, hogy mit hova kellene ültetni, hol húzódjon a kerítés, hol az ágyások és utak, hova kerülhetne a vízgyűjtő tartály, stb. Néhány óra tervezgetéssel el is készültem a veteményes tervrajzával, ezt fogjuk irányadónak figyelni, amikor már ott tarthatunk, hogy nekiállunk a kerti munkáknak.
Döntöttünk végre, hogy ha elolvad a hó, felrotáljuk az egészet, kiszedegetjük a gazokat, az akác csemetéket, és nem fogunk gyomirtózni. Idén még kapával és kézi munkával küzdünk az esetleges gyomok ellen, bár közel sem tűnik olyan tarackosnak, mint a tavalyi hely volt, és majd ősszel, ha véget ér a kerti szezon, letakarjuk szalmával, fóliával, és akkor jövő tavaszra elvileg gazmentes lesz a terület.
Apropó, meg is mutatom a tervrajzot, hátha akad valakinek valami észrevétele vele kapcsolatban. Igyekeztem úgy pakolgatni a zöldségeket, fűszereket, hogy egymást ne akadályozzák, hanem segítsék a növésben. Az utaknak pedig azért hagytam ennyi helyet, mert most ennyi az a mennyiségű növény, amivel foglalkozni szeretnénk, ez a 120 nm bőségesen elég nekünk. A lucullus, a csíkos cékla és a szivárvány színű sárgarépák édesanyámé lesz főleg, ezek az ő kérései voltak, hogy legyenek. :) Ráadásul még így is maradt egy ágyás, amibe a már meglévőkőn kívüli további fűszereket tervezek, de ezt még meghagyjuk, hátha jön valami ihlet, hogy mit vessünk bele. :) Tavaly a fűszereim cserépedényekben voltak, de most szeretném ezeket is kiültetni, mert sokkal nagyobb mennyiséget tervezek, hogy legyen miből szárítani is. Már annyira vetném a magokat, de annyira messzinek tűnik még az igazi tavasz és a melegebb idő, hogy várunk március első hetéig vele, mert nem akarjuk, hogy megnyúljanak a nevelőedénykékben, mire a kiültetésre kerülne sor.
 |
| Veteményes tervünk 2014. |
4 megjegyzés:
Szia:) Annyira szuper ez a blog. 20 éves srác vagyok és minden vágyam, hogy egy ilyen kis területem legyen. Pontosan így tervezem az életem el kezdését a leendő feleségemmel. Szuper, hogy nem csak én gondolkodok így. A környezetemben az összes haverom kb. hülyének néz, hogy ilyen terveim vannak:) Engem legjobban az egészséges élet vonz egy tanyára. Kíváncsi lennék, hogy ti milyen elgondolásból keveredtetek oda:) Sok sikert:)
Kedves Máté! Örülök, hogy idetévedtél! Nagyon becsülendő, hogy ebben a korban már ilyen jó elképzelésed van a jövődről, ne hagyd, hogy a környezeted eltántorítson tőle. :)
Mi lovas emberek lévén mióta az eszünket tudjuk, a szabadba, a természetbe vágytunk, s az élet is úgy hozta, hogy az ismerősi körünk zöme tanyán él. Így volt rálátásunk nagyjából erre az életmódra, és a városban pedig sosem találtuk a helyünket. Aztán egyszer csak jött a nagy lehetőség, és nem törődtünk a "mi lesz, ha" kérdésekkel. :)
Szuper:) Mindenképpen tanyám lesz ezt már régen el döntöttem:) Én leginkább a családom egészsége, természetesen az állatok, a nyugalom, a friss levegő miatt akarok így élni. Az ennivalónknak legalább a 80%át én akarom termeszteni/tenyészteni. Persze ez rengeteg munka:/:D Az tuti, hogy megcsinálom csak azt, hogy mikor azt nem tudom, de nem akarok várni túl sokáig. Lehet, hogy lenne a közeljövőben 1-2 kérdésem. Ha van kedved/kedvetek válaszolni akkor megadom a Facebook nevem. Prókai Máté
Szia!
Szuper, hogy ekkora terülted van :-) ha elfogadsz egy "segítséget", amikor legközelebb könyvesbolt fele jársz nézd meg Christa Weinrich, Vegyeskultúrák a kiskertben című könyvét a Sziget Kiadótól. Nekem, iszonyú nagy segítséget adott növénytársítások, elő- és utóvetemények, növényi trágyázás, természetes növényvédelem tekintetében. Lehet, hogy még nagyon kezdő vagyok, de szerintem tökéletesen, és főleg érthetően összefoglal minden alap tudnivalót. Vannak benne kész ágyástervek is, arra fókuszálva, hogy hogyan lehet a legtöbbet kihozni adott területből. A hölgy, egy német apáca, aki gyakorlatilag egy élet tudását és tapasztalatát írja le...
Brigi
Megjegyzés küldése