2016. szeptember 20., kedd

Apa, kezdődik! Már megint?

Nem mondhatnám, hogy unalmasak a mindennapjaink és ezért találunk ki magunknak olyan úri huncutságokat, mint például egy felújítás, de tény, hogy ismét a feje tetejére állítjuk magunk körül a dolgokat.

3 és fél éve már, hogy beköltöztünk nem kevés takarítás és festés után a házba. Időközben igen csak megmutatta magát szinte minden lényeges gyenge láncszem, és bár egyszerre eddig sem volt, és valószínűleg a közeljövőben eztán sem lesz lehetőségünk teljes, mindent átfogó felújításra, így megpróbáljuk kihasználni azokat a hirtelen adódó lehetőségeket, amik az ölünkbe pottyannak. Ilyen ez a mostani is, ami egy ártatlan szülői látogatásból eredt. Anyukámék lejöttek 2 napra, hogy amíg Krisztián lovastúrán van, ne érezzem magam kukk egyedül, így hát közelebbi betekintést is nyerhettek a ház állapotába, aminek következtében hihetetlen kedvességgel felajánlották, hogy ha szeretnénk végre új konyhabútort venni, és nem az előző tulaj szedett-vetett, kopott, csúnya darabjait használni, akkor szívesen támogatnának benne minket.
Ez a felajánlás hirtelen akkora löketet adott nekünk - na jó, kellett hozzá némi sikeres bolygóállás is és jókor érkező jutalék a munkahelyen -, hogy mire feleszméltünk, a gondolatmenet így nézett ki:
- Nézzünk új konyhabútort!
- Ha már új konyhabútorunk lesz, igazán ki kéne festenünk újra a konyhát, mert már nagyon koszosak a falak.
- De ha már kifestjük és új konyhabútorunk lesz, fel is kellene csempézni a falat, mert hát újra bekoszolódik három nap után (és egy kiadós paradicsomszósz befőzés után)
- Jó, de akkor már igazán körbenézhetnénk padlóburkolat téren is, hiszen az egész látványt agyoncsapná, ha ezt a 100 éves járólapot meghagynánk alatta.
- De még mindig csak félmunkát végeznénk, ha új a konyhabútor, új a járólap, de a 3 év alatt szétázott, bepenészedett plafonlambériát meghagyjuk. Cseréljük le azt is, és ha már azt leszedjük, csináljuk meg végre a szigetelést is, hogy télen ne 11 fok legyen reggel bent. Következésképpen a 3, ablaknak csúfolt plexitáblának is mennie kell és új ablakokat kell beépíteni.
- Az egész nem ér semmit addig, amíg beázunk és egyszerre megy tönkre a konyhabútor és a padló, úgyhogy VALAMILYEN átmeneti megoldást találjunk ki ez ellen.

Szóval, ezek elé nézünk. A legutolsó pontra úgy tűnik, irtó nagy mázlival találtunk megoldást, de az egy külön poszt lesz, ahogy a felújítás többi fázisa is külön bejegyzéseket fog kapni amolyan felújítási napló formájában, rengeteg előtte-utána fotóval. A többi munkálat pedig jövő héten fog elkezdődni, addig ki kell pakolnunk mindent a konyhából és az előtérből. Kemény lesz, de meg fogja érni. :)

1 megjegyzés:

Ildó írta...

Jaj, de varom mar. ;-) Jo h lesz ujra elet a blogon.