2022. szeptember 4., vasárnap

Kertészkedés a Homokhátságon

Hogyan kertészkedünk mi itt, Magyarország sivatagjában, a Homokhátságon?
Hosszú évek próbálkozásai, kisebb-nagyobb sikerei és kudarcai után talán ki merem jelenteni és hátha nem kiabálom el idő előtt, de ebben az évben sikerült végre megtalálni azt a módszert, amire nekünk itt szükségünk van.

Ugyanis mi is van a mi veteményesünkben eredendően? 50-60 centi mélyen is csak homok. Üres, élettelen, pergő homok. Na meg tarack és vaddohány. És ragadós galaj. Évek óta valamilyen szinten alkalmaztuk már a talajtakarást, mert arra gyorsan rájöttünk, hogy a tűzforró talajfelszínről perceken belül illan el az öntözővíz, és még égeti is a növényeket, ezért 1-2 centi vastagon már régebben is szórtunk szét a növények körül szalmát.

Tavaly ősszel azonban kicsit szemléletet váltottunk és rájöttünk, hogy termőréteget kell alkotnunk. Nem elég a komposztálónk, mert annak a mennyiségével nem tudunk egy sok négyzetméteres kertet vastagon beteríteni. Az épp csak arra elegendő, hogy kora tavasszal a palántázóföldhöz, később pedig a növények ültetőgödrébe szórjunk belőle.

Így hát ásóvillával fellazítottam ez egész területet (nem akartam többet kapálni, ásni és talajt forgatni). Ezt követően pedig rétegesen meghordtuk a lovak trágyájával (volt közte friss is, meg több hónapos is vegyesen. Mivel ősz eleje volt és még előtte állt egy jó fél év, volt ideje érlelődni), irgalmatlan sok falevéllel, amiket főleg a nagylevelű eperfáink szolgáltattak az udvaron, szalma, újabb lótrágya, tavalyi növénymaradványok, és a tetejére ismét szalma.

Tavasszal mentek bele a palánták, a magvetésnél pedig ültetőárkokat/ültetőfészkeket húztam szét, amit feltöltöttem komposzttal és abba ment a mag. Most, év közben pedig folyamatosan hordjuk még rá a levágott füvet, időnként egy-két lapát lótrágyát is szétszórunk itt-ott, majd ősszel az egész procedúrát újra meg fogjuk ismételni, aminek következtében a tervek szerint évről-évre egyre vastagabb termőréteg humuszolódik a homok tetején.

Ami már most szembetűnő, hogy folyamatosan nedves a gyökérzónában a talaj, nagyon jól megtartja a locsolás után a vizet. Mondanám szívesen, hogy kevesebb a gyom is, de sajnos nem, hiszen tavaly nyár végére elhanyagoltam a területet és minden gaz felmagzott. Ennek isszuk idén a levét, de ezúttal könyörtelenül és folyamatosan szedegetem ki a komiszokat, és semmit nem hagyok felmagzani, ami nem a kertbe való.





Nincsenek megjegyzések: