2018. január 25., csütörtök

Gyöngytyúk húsleves

1. Állíts haza 15 darab, Hortobágyon, teljes vadságban nevelkedett, embert sosem látott gyöngytyúkkal annak ellenére, hogy a párod kifut a hangjuktól a világból.
2. Zárd el őket pár napra, hogy kicsit szelídüljenek és szokják az ember közelségét, hogy etetéskor ne kapjanak infarktust a közeledő alak láttán.
3. Pár nap után engedd ki őket a baromfiudvarba a többi szárnyas közé.
4. Adj nyugtatót a szárnyasoknak, akik sokkot kaptak a dinoszaurusz-szerű új csapattagok láttán-hallatán.
5. Másnap reggel próbáld megkeresni a szárnyvágás ellenére valahogy kirepült gyöngyiket a tanya különböző pontjain. Megj.: ha azt gondolnád, hang alapján be tudod őket tájolni, tévedsz. Ezek mindenütt hallatszódnak.
6. Adj a párodnak is reggelente nyugtatót, miután megtépázott idegrendszerrel jön be az etetésből. Elmondása szerint a gyöngyik hangja olyan frekvencián dolgozik, hogy az már-már fizikai fájdalmat vált ki az agyban. Ezt te közelről sose fogod érzékelni, ha rendre az esti etetés a tiéd, és éber állapotukban nem találkozol a szerzeményeiddel.
7. Fogadd el párod ultimátumát, aki azzal fenyegetőzik, hogy ha a gyöngytyúkok továbbra is maradnak, ő beszerez egy új kölyökkutyát, aki majd a lakásban fog lakni, és intézd el - opcionálisan választható az otthoni, vagy a kiszervezett gyilkolás - a szárnyasok levesbetétté reinkarnálódását. Jó lesz az a karácsonyi ünnepi asztalra!
8. A "kiiktatás", "szerződésbontás" (tetszés szerint választható megfogalmazás a levágásra) közben konstatáld, hogy valószínűleg azért mondták 0-24, 7/7-ben ezek a lények a magukét, mert 15-ből 14 kakas volt................... (SZÓVAL EZÉRT NEM TOJTAK!!!)
9. Hogy a továbbiakban se legyenek magányosak, kettesével csomagolva add át testüket a fagyasztószekrénynek, s az éppen kellő mennyiségből készítsen párod isteni és NÉMA húslevest.



2 megjegyzés:

VRJúlia írta...

Amikor mi először vágtunk gyöngytyúkot, igen meglepődtem bőre színén. Hihetetlen volt, mégis milyen csodálatos leves lett belőle. Ugye tudod, hogy régen csak az urak kiváltsága volt ilyesmit fogyasztani? :)
Mindenesetre, nálunk a szomszédok azzal ügyködnek, hogy esténként innen-onnan lehajkurásszák őket:)
Nekem nem kedvesek, de a gazda odavan értük, így maradnak még egy darabig.

Judit K. írta...

Nálunk már tényleg nagyon hangosak voltak, sokszor a telefonba is behallatszott, ami mondjuk munkaügyben elég kellemetlen tudott lenni, és azért az ember mégis csak azért megy tanyára, hogy ne hangzavarban kelljen élnie. :)