2015. szeptember 5., szombat

Magad uram, ha szolgád nincs

Ahogy az előző bejegyzésben is írtam, nem vagyunk önellátók. Dolgozunk, sok mindent vásárolunk. De mégis álljon itt egy kis összefoglaló arról, hogy mi az, amit magunknak készítünk, vagy mi az, amiben nem függünk a multiktól.

Tojás
Mióta tyúkjaink vannak, azaz 2,5 éve nem vettünk tojást. Akkor sem, amikor éppen a 40-50 tyúkból egy sem volt képes tojni, mert vagy túl meleg, vagy túl hideg volt rájuk. Abban az esetben inkább kivártunk és tudomásul vettük, hogy oké, akkor most nem főzünk tojásos ételeket, nem sütök süteményt, nem eszünk reggelire rántottát. De már nem is kéne a bolti akkor se, ha ingyen lenne. Egyrészt félelmetesen hóka színe van a mi kukoricán nevelt tyúkjainkéhoz képest, másrészt a saját szemünkkel láttuk, milyen eszetlen és kegyetlen módon vannak a tojótyúkok kizsigerelve a feldolgozóüzemekben. Amikor az első állományunkba megvásároltunk 20 db letojt tyúkot egy üzemből, rossz volt rájuk nézni. Semmi tolluk nem volt, többüknek sebei voltak, mert kicsipkedték egymást, gyengék voltak, féltek a napfénytől és az árnyéktól is, sokáig kínlódtunk a tápról való leszoktatásukkal is.

Itt viszont megjegyezném, hogy vagy nagyon nagy pechünk van a húsfajta baromfikkal, vagy mi csinálunk valamit nagyon rosszul, de például csirkehúst a mai napig vennünk kell, mert hiába va rengeteg baromfink, egyiket se lenne értelme pl a mellehúsáért levágni, mert egész egyszerűen nincs nekik. Se combjuk, se semmijük. Jól érzik magukat, egészségesek, de max. húslevesbe jók, vagy egy halvány kis sültnek. Viszont a fiatal kakasokat rendre levágatjuk a faluban, és azokból isteni kakaslevest tudok főzni, a megfőtt húsokat pedig még be szoktuk tenni a sütőbe és rápirítunk. Krisztián imádja.

Spagettiszósz
Bár újra büszkélkedhetnék azzal, mint amivel első évben is, hogy a teljes téli mennyiséget a saját magunk által megtermelt paradicsomokból főzöm be, de ez tavaly óta nem igaz. Előző évben a paradicsomvész vitte el 50 tő paradicsomunkat a betakarítás előtt, most meg mindegyiknek volt valami baja, vagy ha éppen egészségesek voltak a paradicsomok, akkor a rózsabogarak rágták meg, úgyhogy egy ideje, ha spagettiszószt akarok befőzni, vennem kell alapanyagot hozzá. Kivéve a bazsalikomot, oreganót és rozmaringot, mert azokból rakással van itthon is. :)

Szárított zöldfűszerek
Az udvaron nevelgetek egy kisebb fűszerkertet, ami nyáron friss formában adja az ízét az ételeknek, télen pedig szárítottan. Tárkony, oregánó, rozmaring, majoránna, kakukkfű, snidling, lestyán nevelkedik szépen. A kapor... hagyjuk! A horvátországi nyaralásunkkor kisebb agyvérzést kaptam, amikor a tengerparti sziklafalon megláttam, hogy konkrétan a kőzetből nőnek ki a vadon termő kaprok és köszönték szépen, baromi jól érezték magukat. Itt meg? Nevelgethetem én cserépben, meleg helyen, hideg helyen földbe vetve, bárhogy. Talán egy másik tér-időkontinuumban majd tudok termeszteni kaprot is. Meg egészséges paradicsomokat.

Lecsó
Lecsó befőzéshez azért általában mindig akad annyi paradicsom a kertben, amennyi kell, és a paprikáink is szeretik a helyet, úgyhogy abból mindig jó sok terem. Elképesztő élmény egy téli estén leülni az asztalhoz, egy tányér lecsó fölé és egyszer csak a napfény ízét érzed a szádban, meg a meleg kánikula napokat.

Sertéshús
Idén ugyan nem neveltünk malacokat, de az előző 2 évben volt 2-2, amiket aztán tél végén levágtunk, és ebből aztán szinte egy évre elegendő húsmennyiségünk volt, kiegészítve isteni kolbásszal, füstölt csülökkel. Tavaly már túl későn hoztunk haza ősszel két kismalacot, így a nagy hidegekben inkább fűtöttek magukra, mintsem híztak volna, így az első évi fejenként 150 kg-s disznók helyett kb 90-90 kilósokat vágtunk le. Tanultunk belőle: ha disznóvágást tervezünk január-februárra, akkor már legkésőbb nyár közepéig be kell szerezni a malacokat. Idén talán azt fogjuk csinálni, hogy "megrendeljük" a vágósúlyban lévő sertést, és akkor azt már egyből le is vágatjuk. De az is lehet, hogy csak kolbásznak való húst fogunk venni és kolbászt készítünk, még nem tudom.


Zöldségek-gyümölcsök
Gyümölcsfáink még nagyon fiatalok, 1-2 évesek, így még kell pár évet várnunk a saját szüretelésű gyümölcsökre. Van néhány elvadult meggyfánk, de azok többnyire vagy kukacosak, vagy pedig ehetetlenül savanyú termést hoznak.
Zöldségből az van, amit megtermelünk magunknak, illetve amivel sikeresek vagyunk a veteményesben. Nem található meg mindenféle zöldség nálunk, mert sokfajta nem bírja a homokot. Viszont igyekszünk piacról venni a többi zöldséget, ami kell.

Bodzaszörp
Van 3-4 bodzabokrunk, azokat május elején mindig megszedem és készül belőle a finom házi szörp. Elvileg tartósítom őket, de erre a gyakorlatban még nem volt szükség, mert nyáron hetek alatt elfogy. :)

Lekvárok
Mivel saját gyümölcseink még nincsenek, így abból főzök lekvárt, amiből eszembe jut. Tavasszal készítettem epres-rebarbarásat, amiből a rebarbara saját volt, a baracklekvár nálunk toplistás, abból mindig lennie kell itthon, van pár üveg szilvánk is, és most ősszel egy gyömbéres-fahéjas almalekvárral is megpróbálkozom. Isteni lesz palacsintákba, sült húsokhoz, tejberizsre.

Házi tészta
Ez az, amire folyton csak készülök, de még nem értem oda, hogy valóban készítsek is egy komolyabb adagot, de ha végre összehozom, akkor arról külön bejegyzés lesz, az tuti!

Kézműves, natúr kecsketejes szappan
Egy kedves ismerősöm a mesterévé vált a kézműves szappanok készítésének. Rengeteg isteni, bőrbarát és ekcémabarát szappant kaptam már tőle, cserébe pedig lefotóztam neki a hozzám megérkezett szappanokat, úgyhogy végül is ez egyfajta barternek fogható fel. :)

A zöldségárus hulladéka
Minden zöldséges rengeteg zöld hulladékot produkál 1-1 nap végére, vagy például a vasárnapi zárva tartások miatt hétfői napokra. Mivel a tyúkoknak és a nyulaknak is nagy mennyiségben van szüksége zöldségre és gyümölcsre, így addig jártuk a környékbeli zöldségeseket, míg végül találtunk egy olyat, aki ingyen odaadja nekünk a hulladékot és még örül is, mert nem neki kell nap végén elszállítania őket.

7 megjegyzés:

Andrea írta...

Judit!
Köszönet ezért a jó kis beszámolódér, jó volt olvasni.
Pld. a lecsó írásodnál egy pillanatra toscanai érzésem volt...))
Jó volt a kolbászos fotóra ránézni, és nyeltem egy nagyot, szeretjük a finom kolbászokat.))
Jó kis bartelt csinálsz a szappanér.))
Nálam az idén - a 6 év alatt - volt a legnagyobb dömping paradicsom ügyben. Nem tudom számított-e az az ültetési módszer, melyet most ide bemásolok Neked, talán számodra is hasznos lessz.)
"A paradicsom kiskerti ültetése művészet. Nem a színe számít, hanem a palánta hossza. Azaz az sem, hanem az ízek (nóduszok) száma ÉS a hossza. Miért is? Mert csak egy pár levelet kell kinn hagyni. a többit el kell fektetni, úgy beültetni. A paradicsomot nem ültetőgödörbe kell rakni, hanem ültető árokba! Igazi kertész nem is magról palántál, hanem a bevált tőről szeptember végén, a fagyok előtt letör pár hajtást, azt gyökerezteti le egy-egy pohárban, és hűvös, félig megvilágított helyiségbe teszi."

További nagyon sok sikert, és élmény kívánok Neked/nektek!))

Unknown írta...

Nagyon tetszett a beszámolód és én is így látom, hogy nem lehet az ember egy tanyán teljesen önellátó. Ettől függetlenül sok mindennek más az íze ha az ember maga készíti és gondozza táplálékát.Nekünk is van egy tanyánk de nem tudunk állandóan lent lakni,mert a munkánk még nem engedi. Ezért tudatosan készülünk a változtatásra és most meg élvezzük az ottlétet, főleg egész nyáron, és minden hétvégén. De azért jó hogy leírtad és én is így gondolom az önellátás teljes mértékben nem megoldható, mert sok ember azt gondolja ez egy álomvilág. A lovazásról is írjál ha van időd, mert az is érdekel. Nekünk is vannak lovaink és ezért is van tanyánk.

Névtelen írta...

Pedig a házi tészta kell! Kérdezd meg a Sárkit! A hízó csirkék azért nem jönnek be, mert azokat zárt tartásban, magas fehérje és szénhidrát tartalmú kaján kell tartani. Az pedig nem az igazi. Próbálkozzatok meg kettős hasznú fajtákkal Nálunk bejött. Hatalmasak voltak a kakasok. Egy kivételével (Zsandár) hűtő pozitív lett mind. Az egy megmaradt magnak. Éves korára 6,5 kg volt. Elajándékoztuk és még ma is aktív. A tyúkjai télen nyáron tojtak. Már csak egy van belőlük. 12-t elajándékoztunk a maradék (Berta) másnaponta biztosan ad tojást, még télen is. hali: É.M.

Isabel írta...

Üdvözletem! Holdgyöngyről találtam ide... egyike vagy azoknak a szerencséseknek, akik vidéken élhetnek és gazdálkodhatnak. Én mint fővárosi lakos, csak plázákban jutok hozzá úgynevezett boldogcsirkéhez, de ahogy te is tapasztaltad a sajátjaitoknál, sajnos, ezek nem azok a húsos példányok. Sebaj, úgyis kb. kétszer annyiba kerülnek, mint a gyáriak, és bármennyire egyetértek a tartási mizériák utálatában veled, néha mégis veszek, bár őszintén szólva, se íze, se bűze egyiknek se.
Szuper élmény lehet a saját (úgy értem, saját tyúkok) tojásai után keresgélni! aztán ott a friss levegő. Megnézlek máskor is. I.

Veronika írta...

Nagyon sajnálom, hogy leült ez a blog, mert nagyon szerettem. :-( Remélem, minden rendben veletek! :-)

eeen írta...

ÍGy ismeretlenül és megkésve belekotyogok: amit az Adrián láttál, az megszagolásig hasonlított a kaporhoz, de (szerintem) nem az volt, hanem egy ánizsszagú valami. Engem is becsapott már!

Unknown írta...

Vegigolvastam ezt szuper blogot, nagyon varom a kovetkezo bejegyzest. Kisgyerekkent eltem tanyan, fiatalkent, felnottkent kulfoldon nagyvarosban. Alig varom, hogy visszaterhessek. Addig is tanulok, frissitem az emlekeimet. Koszonom.